Teljes Nézet

 

 

JÓZSEF ATTILA EMLÉKHELY

1093 Budapest, Gát utca 3.

Nyitva tartás:

kedd-péntek: 10-18 óráig
szombat-vasárnap: 10-17 óráig
hétfő: szünnap

Telefon: (06 1) 216 6127
E-mail: losonczy.attila@fmkportal.hu

ESZMÉLET

A Gát utca 3. számú bérházat Kaim István építtette 1891-ben.
Ebben a házban született 1905. április 11-én József Attila. A család anyagi nehézségek miatt hamarosan elköltözött a Szvetanay utca 18-as számú házba. Mindössze három hónapos koráig élt itt a költő, a ház mégis szimbolikussá vált az elmúlt évtizedekben; a teremtődés helyeként gondolunk rá, ahogyan Balatonszárszóra a halál helyszíneként. József Attila kamaszkoráig számtalanszor költöztek, a mama erejéből nem futotta többre; szoba-konyhás lakásokban voltak bérlők vagy ágyrajárók. A költő számára nem adatott meg igazi otthon sem ekkor, sem később. Bár sokan segítették, mindenütt idegennek érezte magát. Az otthontalanság érzése és mély átélése, később egyetemessé tágítása költészetének egyik markáns vonása.
Nincsen pontos adatunk, hogy melyik lakásban született József Attila. Egyes visszaemlékezések szerint a földszinten, mások szerint az emeleten látta meg a napvilágot.
Elődeink 1964-ben a ház földszintjén alakították ki az emlékhelyet, amelyet akkor Kassák Lajos nyitott meg. A fél évszázadnyi idő alatt az emlékházban lévő kiállítás négyszer újult meg. Utoljára 2015. április 11-én adta át a Ferencvárosi Önkormányzat az Uniós forrásból felújított épületet, és saját forrásból minden eddiginél nagyobb teret biztosított a költő emlékének ápolására.

 

Április 11. határnap volt. Ettől kezdve a Gát utca 3. egy különleges térré és az idő kezdetévé vált, József Attila éppen ott történt megszületése miatt elvesztette véletlenszerűségét. A létrejövő majd alakuló, végül Szárszón szétfoszló test, az alig 33 évnyi idő, az általa, benne megformálódó költői képek, cselekvések, szavak miatt jelentéses, tanulságos tereket hoznak létre. Olyanokat, amelyeket nemcsak kívülről méregethetünk csodálkozva, hanem benne kínunkra, kedvünkre ellakhatunk.
Az apró szoba-konyha, a gang, a ház, az utca, a Ferencváros, Budapest, sőt a versekben megjelenő egész világ a tér és idő sima felületét jelekké avatják, a szótlant szóhoz juttatják nekünk kései olvasóknak. A belső és a külső rejtélyes párhuzama ez; a semlegesből otthon születik. 1925 tavaszán a születésnapját ünneplő költő Április 11. című versében írja, hogy akkor, egykor „nagy szél kapott föl egyszer engem / Hirtelen áprilisi estén” és vitte e szél a megszületőt a „Pesti csatakos külvárosba”. A „lakozás”, az otthon egyben teremtés, poieszisz is, költészet, melyben az ember a világ, a tér és önmaga egybetartozását, összefüggését fedezi fel, dolgozza ki. József Attila alig volt húszéves, amikor varázsütéssel alakította át a magyar költészetet, új tereket, tárgyakat rajzolt, új történeteket, sorsokat fedezett fel. Versei nyomában valami, talán az egész önmagunkról való beszéd alapvetően átalakult.
Minden nagy költő kijelöl, megél, és ezzel teremt olyan külső-belső tereket, amelyek az általa képviselt létfelfogás megfelelő keretei lesznek. József Attila számtalan helyen lakott, de igazán otthona sehol sem volt. A külváros, eredete szerint a Ferencváros és a Gát utca volt számára az a tér, amelyben a belső viszonyok, érzelmek leképeződtek, a táj és a lélek egyenértékű dolgok lettek, egymásra vetítve mutatták meg közös lényegüket.
Pilinszky János írta József Attiláról 1962-ben: „Mikor meghalt, nem volt semmije. És ma – költők tudják csak igazán! – egész világ a birtoka: fűszálak és csillagok, sőt a szótár egyes szavai, amiket büntetlenül senki többé el nem vehet tőle.” Egy tárgyszerűbb dolgokra is kitérő felsorolásba bekerülne a Gát utcai ház éppúgy, mint Szárszó sínei, helyek, amelyek tükrében megérthetjük önmagunkat.

Bókay Antal

MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK

A múzeumpedagógia foglalkozások célja a múlt emlékeinek környezetünkben (tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások) megismertetése, felfedeztetése interaktív módon, hozzájárulás az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.
Irodalmi múzeum, kiállítás esetében az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése.
Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére.
A József Attila Emlékhelyhez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások speciális célja a Ferencvárosban született költő gyerekkorának, életkörülményeinek, munkásságának felfedeztetése, érzékenyítés a költő verseinek megismerésére, megértésére, a helytörténeti ismeretek bővítése a múzeumpedagógia eszközeivel.

Szép szó hét évszázadon át – az első nyelvemléktől napjainkig

2017. január 24. 16.00
Szép Szó versmondó műhely
Szép szó hét évszázadon át – az első nyelvemléktől napjainkig
Bemutatkozik a Magyar Versmondók Egyesülete

JAirodalmiszalon_201701januar24_2

József Attila: Altató

Drámajáték foglalkozás óvodásoknak a Gát utcai Emlékhelyen
Célcsoport: az óvodáskorú gyerekek
A foglakozás célja: a kisgyermekek érzékenyítése a kerületben született költő, József Attila gyerekkori környezetének megismerésére, az irodalmi művek, a versek érzelmi befogadására, átélésére.

József Attila: A város peremén

Drámajáték foglalkozás alsó tagozatos kisdiákoknak József Attila gyerekkoráról, a József családról
Célcsoport: alsó tagozatos diákok
A foglalkozás célja: a kisdiákok megismertetése a Ferencvárosban született költő gyerekkorának, életkörülményeinek megismerése, érzékenyítés a költő verseinek megismerésére, megértésére, a helytörténeti ismeretek bővítése a szakértői dráma eszközeivel

József Attila: Mama

Irodalmi drámaóra foglalkozás József Attila családjáról, gyerekkoráról, a „mamáról”
Célcsoport: nyolcadikos korosztály
A foglalkozás célja: a diákok megismertetése a Ferencvárosban született költő gyerekkorának, életkörülményeinek megismerése, érzékenyítés a költő verseinek megismerésére, megértésére, a helytörténeti ismeretek bővítése

Nőalakok József Attila életében, költészetében

irodalmi drámafoglalkozás
Célcsoport: a középiskolás korosztály
Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az irodalomtanítás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt.
A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében.
Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét.

… egy újabb WordPress honlap…